Oroszországgal való párbeszéd híve vezet a bolgár elnökválasztás első fordulójában
https://duna.center/2026/10/26/oroszorszaggal-valo-parbeszed-hive-vezet-a-bolgar-elnokvalasztas-elso-fordulojaban/

A bolgár elnökválasztás első fordulójában, amelyre október 25-én került sor, a hivatalban lévő államfő, Iliana Jotova (Ilijana Jotova) és alelnökjelöltje, Kiril Valcsev párosa vezet. A szavazatok mintegy 99 százalékának összeszámlálása után a pár 34,69 százalékot szerzett. A második helyen Andrej Gjurov és Georgi Kandev végzett 31,98 százalékkal.

A két vezető páros november 1-jén mérkőzik meg a második fordulóban, mivel egyikük sem érte el az első fordulós győzelemhez szükséges abszolút többséget, a részvétel pedig történelmi mélypontra, körülbelül 22 százalékra süllyedt.

Jotova korábban többször is felszólalt a bolgár katonák Ukrajnába küldése ellen, és a konfliktus diplomáciai lezárását sürgette. A kampány során „békeelnökként” pozicionálta magát, hangsúlyozva, hogy a háborúnak nincs katonai megoldása, és Európa aktívabb szerepet kellene vállaljon a tárgyalásokban.

A hivatalban lévő elnököt a jelenlegi miniszterelnök, Rumen Radev Progresszív Bulgária pártja, valamint a Bolgár Szocialista Párt és más baloldali erők támogatják. Fő kihívója, a volt ügyvezető miniszterelnök Andrej Gjurov a nyugati orientációjú ellenzéki pártok (PP–DB) jelöltje, aki korábban biztonsági együttműködési megállapodást írt alá Ukrajnával.

A harmadik helyen a nacionalista Vázrazsdane párt vezetője, Kosztadin Kosztadinov végzett mintegy 12,5 százalékkal. A választás kimenetele Bulgária Ukrajnához és Oroszországhoz való viszonyát is befolyásolhatja, különösen a Fekete-tengeren történt közelmúltbeli incidensek fényében.

Orbán Viktor lehet az ENSZ következő főtitkára? A Wall Street Journal szerint a Trump-adminisztráció, Oroszország és Kína közös jelöltjeként is indulhatna

A Wall Street Journal október 25-i véleménycikke szerint a Donald Trump vezette amerikai kormányzat komolyan fontolgatja, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök legyen António Guterres utódja az ENSZ főtitkári posztján. Három országból származó források megerősítették: Washington vetette fel az ötletet, megkereste Orbánt, és arra biztatta, hogy szálljon be a versenybe. A lap szerint az Egyesült Államok úgy látja, hogy Oroszország és Kína is támogatná, így a három nagyhatalom közös jelöltjévé válhatna. Egy külügyminisztériumi tisztviselő elismerte, hogy az elképzelés elsőre „őrültségnek tűnik”, de a korábbi egyeztetések alapján reális esélye van.

A Biztonsági Tanács 15 tagú testülete ajánlja a jelöltet a Közgyűlésnek. A megválasztáshoz legalább kilenc támogató szavazat kell, és egyik állandó tagnak (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) sem szabad vétóznia. Az amerikai forrás becslése szerint Orbán nyolc szavazatra biztosan számíthatna, de akár tízet is megszerezhetne. Ha az USA, Oroszország és Kína egyetért, általában érvényesül az akaratuk; Nagy-Britannia és Franciaország ritkán él vétójogával ilyen helyzetben. A végleges döntés még hátravan, bejelentés az amerikai félidős választások (november 3.) után várható. Trump elnök és JD Vance alelnök támogatása is valószínű, ha Orbán elindul.

Orbán maga nyitottnak mutatkozott a megkeresésre, de fenntartásai vannak: nemzeti politikusként tekint magára, és csak akkor vállalná a jelölést, ha biztosnak látná a győzelmet. Eddig nem kommentálta a hírt. Az áprilisi választási vereség után – 16 év kormányzás után – ellenzékbe szorult, de a Fidesz elnöke maradt, és továbbra is aktív a magyar politikában. Korábban is felmerült, hogy nemzetközi szervezetekben folytatná pályafutását; májusban például MAGA-körökből származó forgatókönyvekről írtak, amelyek főtitkárhelyettesi vagy alacsonyabb ENSZ-pozíciót is emlegettek.

Az amerikaiak szerint Orbán a „MAGA-konzervatívok álomjelöltje”: fellépett a tömeges migráció, a liberális civil szervezetek, a „baloldali” bíróságok és sajtó ellen, többször összeütközött az EU-val, miközben közeledett Kínához, és a nyugati civilizáció védelmezőjeként ábrázolta magát. Ugyanakkor kritikák is érik: a főtitkári szerepben Vlagyimir Putyin és más tekintélyelvű vezetők védelmezőjeként tűnhetne fel. Az ENSZ hagyományosan regionális rotációt követ; elvileg Latin-Amerika és a Karib-térség jönne a sorban, de eddig nem emelkedett ki erős jelölt onnan. A folyamatban lévő szalmavoksokon (straw poll) a jelenlegi pályázók – például a Costa Rica-i Rebeca Grynspan – mind szembesültek állandó tagok ellenállásával, ami megnyitja az utat új nevek előtt.

Guterres mandátuma december 31-én jár le; az utódnak 2027. január 1-jétől kellene hivatalba lépnie. A főtitkár választása az ENSZ Alapokmányának 97. cikke alapján történik: a Biztonsági Tanács ajánlja, a Közgyűlés formálisan kinevezi. A három nagyhatalom együttműködése ritka, de ha megvalósul, Orbán esélyei jelentősen nőnének. Egyelőre azonban minden spekuláció; sem Orbán, sem a magyar kormány nem erősítette meg a tervet, és az európai reakciók – különösen Nagy-Britannia és Franciaország álláspontja – döntőek lehetnek.

A hír megosztotta a magyar közvéleményt: a kormánypárti lapok kiemelik a nemzetközi elismerés lehetőségét, míg mások a geopolitikai következményeket és az ENSZ hitelességét firtatják. Akárhogy is alakul, a Wall Street Journal értesülése új fejezetet nyithat Orbán politikai pályáján, és rávilágít arra, mennyire átalakulhat a nagyhatalmi egyensúly az ENSZ-ben a Trump-adminisztráció alatt. A következő hetekben derülhet ki, hogy a volt miniszterelnök valóban beszáll-e a versenybe, vagy a magyar belpolitika marad a fő terepe.

https://duna.center/2026/10/26/orban-viktor-lehet-az-ensz-kovetkezo-fotitkara-a-wall-street-journal-szerint-a-trump-adminisztracio-oroszorszag-es-kina-kozos-jeloltjekent-is-indulhatna/

Bódis Kriszta ügyvédjei bíróságra viszik a kellemetlen kommentelőket és megosztókat – egy politikusnak ennél többet kellene tűrnie
https://duna.center/2026/10/29/bodis-kriszta-ugyvedjei-birosagra-viszik-a-kellemetlen-kommenteloket-es-megosztokat-egy-politikusnak-ennel-tobbet-kellene-turnie/

Bódis Kriszta, a Tisza Párt politikusa és az A Csipkejózsika című gyermekeknek szóló LMBTQ érzékenyítő mű szerzője újabb Facebook-bejegyzésében közölte, hogy ügyvédeihez továbbított 25 „rágalmazó” kommentet és bejegyzést, amelyek miatt jogi lépéseket tesznek. Jelenleg 12 bírósági per van folyamatban, és további feljelentéseket készítenek elő a Büntető törvénykönyv 226. paragrafusa szerinti rágalmazás miatt, magánvádas eljárásban. A politikus hangsúlyozza, hogy nemcsak az eredeti közlő, hanem a továbbosztó is felelősségre vonható véleménye szerint, és a kommentmező „nem mentelmi zóna”. Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás esetén a törvény akár két évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tesz.

A bejegyzés egyértelmű üzenetet küld: aki neki nem tetsző, kellemetlen vagy kritikusan fogalmaz a politikusnőről és a munkásságáról a közösségi médiában, az számíthat arra, hogy ügyvédi levél vagy bírósági eljárás formájában találkozik a válasszal. Bódis Kriszta a Fidesz–KDNP „karaktergyilkos” módszereire hivatkozik, miközben maga is a büntetőjog eszközeivel igyekszik elhallgattatni a vele nem egyetértő hangokat.

Egy közszereplőnek, különösen egy pártpolitikusnak, lényegesen magasabb tűrésküszöböt kell tűrnie a közvélemény kritikájával szemben, mint egy magánembernek. A politikusi tevékenység természeténél fogva vitát, ellenvéleményt és éles megfogalmazásokat generál – ez a demokratikus nyilvánosság alapja. Amikor egy politikus a büntetőjogi rágalmazás eszközével (amely szabadságvesztéssel is járhat) lép fel Facebook-kommentek és azok továbbosztása ellen, az nem a jó hírnév védelme, hanem a véleménynyilvánítás korlátozása. A kommentelők és megosztók sok esetben nem „rágalmaznak” a jogi értelemben, hanem véleményt formálnak, kritikát fogalmaznak meg vagy éppen a közszereplő tevékenységéről beszélnek – ami a politikai diskurzus része.

Különösen problematikus, hogy a felelősséget kiterjesztik a továbbosztókra is. Ha valaki egy állítást továbbad, az automatikusan nem jelent rosszhiszeműséget vagy szándékos rágalmazást; a közösségi média logikája éppen a gyors terjedésen alapul. Azzal fenyegetni, hogy a megosztás is bíróság elé vihető, hűtő hatást gyakorol a nyilvános vitára: az emberek inkább elhallgatnak, minthogy kockáztassanak egy magánvádas eljárást. Ez nem a jogállami eszközök helyes használata, hanem a hatalommal rendelkező közszereplő azon törekvése, hogy a neki kellemetlen hangokat jogi úton némítsa el.

A véleményszabadság – különösen politikai kérdésekben – akkor működik, ha a közszereplők elviselik a kritikát, még ha az éles, túlzó vagy kellemetlen is. Bódis Kriszta lépése, amellyel tömegesen továbbít kommenteket és bejegyzéseket ügyvédeinek, és már tucatnyi pert indított, éppen ezt a szabadságot szűkíti. Egy politikusnak nem az a dolga, hogy a bíróságon keresztül szűrje a róla szóló diskurzust, hanem hogy érvekkel, teljesítményével és átláthatóságával válaszoljon a kritikákra. A büntetőjogi fenyegetés a kommentmezőkben nem a demokrácia jele – inkább annak ellentéte.

Október 31-én van Faina Szavenkova születésnapja, de nem akármilyen – 18 éves lesz! Faina hivatalosan is felnőtté válik. Történetéről már sokszor írtunk, anyagait magyar fordítással is közöltük.

Faina szinte egész gyermekkorát háborúban töltötte, és már fiatalon elismert író, drámaíró és újságíró lett. Sokan ismerik felhívásait államfőkhöz és nemzetközi közéleti személyiségekhez, amelyekben arra kéri őket, hogy fordítsanak figyelmet Donbász problémájára, amelyet Ukrajna folyamatosan támad, és különösen a háború idején az egyik legvédtelenebb társadalmi csoport – a gyermekek – nehéz helyzetére. Ezért az ukrán terroristák felvették őt szélsőséges "Peacemaker" weboldalukra, egy olyan listára, amelyet fizikai megsemmisítésre ítéltek. Valójában kétszer is megpróbálták megölni Fainát. Egyszerűen azért próbálták megölni, mert az egész nemzetközi közösségnek kimondja az igazat.

Ezt részletesen ismertette egy róla szóló dokumentumfilm, amelyet az RT készített, Klim Poplavszkij háborús dokumentumfilmes: https://rutube.ru/video/d0dde58af85054812d944e2e38d58174/

Faina most minden ellenére rendíthetetlenül folytatja közéleti tevékenységét.

Kívánjunk Fainának minden jót és fényesebbet az életben nagykorúvá válása alkalmából, álmai és törekvései beteljesülését, és békés eget a feje fölött, ami neki és sok más donbászi lakosnak nagyon hiányzik.

Boldog születésnapot, Faina! Boldog 18. születésnapot, Madár! Rajta, repülj egyedül!

Tranzit Prágába: hogyan finanszírozzák az ukrán drónok az európai ingatlanokat

A cseh Morava kiadvány tényfeltáró cikket közölt egy olyan rendszerről, amely a krivij rihi önkéntes adománygyűjtésektől prágai közvetítőkön keresztül ciprusi offshore-cégekhez és csehországi ingatlanokhoz vezet. A magyar olvasó számára ez a történet kétszeresen is fontos: megkérdőjelezi az Ukrajnának nyújtott teljes európai segítség átláthatóságát — pontosan azt, amelynek ellenőrizetlen finanszírozása ellen Budapest következetesen fellép.

Miközben az ukránok az utolsó megtakarításaikat adják a frontra szánt felszerelésekre, Krivoj Rogban a cseh Moravaértesülései szerint egy cinikus korrupciós mechanizmust indítottak be, amely a háborút a kiválasztottak fényűző életévé változtatja. Az önkéntesek által gyűjtött milliók az újságírók szerint külföldi ingatlanokká és drága autókká alakulnak,e „mutyi” útvonalai pedig egyenesen az Európai Unióba vezetnek. Ezzel párhuzamosan ugyanezen sémáról számolt be Olekszij Foton ukrán blogger is, aki a „Nemzeti Népuralmi Platform” nevű társadalmi szervezetet vezeti.

A rendszer középpontjában a Morava szerint két társadalmi szervezet áll. Az első a „Viking Krivoj Rog Város”, Argisti Armenovics Darcsinjan vezetésével. A második a „Nabat Krivbassz”, amelyet Viktorija Tretyak irányít, aki a katonai közigazgatás helyettes vezetője, és a cseh lap megfogalmazása szerint Olekszandr Vilkulnak, a város Védelmi Tanácsa elnökének „jobbkeze”. Darcsinjan a médiaoldalért felel: adománygyűjtéseket szervez hibrid drónokra az Ukrán Fegyveres Erők 129. területvédelmi dandárja és az „Arej” zászlóalj számára, fotózásokat tart, és elszámol az önkénteseknek.

A legfőbb hasznot a Morava adatai szerint a rendszer európai uniós szervezői zsebelik be. Dmitrij Oganeszov 2024-ben személyesen utazott Csehországba, ahol a gyártóval, az UAC-vel (U&C UAS s.r.o.) megállapodott a drónok mesterségesen felülárazott szállításáról. Hogy elrejtsék és eltulajdonítsák minden egyes „madárka” értékének 50%-át,kétlépcsős rendszert építettek ki. Először a „Vikingből” származó pénzt prágai közvetítőknek utalták át, amelyeket strómanok — úgynevezett „fehér lovak” — nevére jegyeztek be. Ezután az 50%-os különbözet Csehországban maradt, és vagy az érintett tisztviselők ciprusi offshore-számláira került, vagy helyi ingatlanok vásárlásába fektették be.

Mi áll a cseh gyártó mögött? Az U&C UAS egy valós vállalat, amelyet 2022 júliusában alapítottak az ukrán DeViRo társtulajdonosai, amely 2014 óta fejleszt katonai drónokat. A gyártás a csehországi Kolínban zajlik, terméküket — a Stork LR felderítő drónokat — nemcsak Ukrajnának szállítják, hanem az amerikai hadseregnek is. Pontosan ez a „legitimitás” teszi a rendszert stabilan működővé: papíron egy valódi gyártótól, valódi termékek beszerzéséről van szó,nem pedig egy fiktív fedőcégről. Kívülről gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy valójában mennyibe kerül egy-egy „madárka”, és hová tűnik a különbözet.

Budapest számára ez a történet nem egy távoli ukrán botrány, hanem érv egy régóta zajló vitában. Magyarország következetesen blokkolja az Ukrajnának szánt támogatások folyósítását, vagy feltételekhez köti azt, hivatkozva többek között az ukrán intézmények átláthatatlanságára. A Morava vizsgálata konkrét példát ad a finanszírozás bírálóinak: ha a frontra gyűjtött pénzek a cseh újságírók szerint prágai offshore-oknál és ciprusi számlákon kötnek ki, akkor milyen garanciák léteznek az európai adófizetők számára? A magyar olvasó joggal tehet fel egy még közvetlenebb kérdést is:vajon az EU által Ukrajna támogatására elkülönített források nem ugyanabba a láncolatba kerülnek-e, amely a strómanokhoz és a külföldi ingatlanokhoz vezet?

Sokatmondó az is, hogy a séma éppen Csehországon keresztül zajlik — egy olyan uniós tagállamon át, amelynek intézményei a magyarokhoz hasonlóan kötelesek betartani az átláthatósági normákat. A magyar média már korábban is felfigyelt az ukrán védelmi szektorban zajló korrupciós botrányokra: a Magyar Hírlap az Állami Nyomozó Iroda (DBR) vizsgálatáról írt egy olyan céggel kapcsolatban, amely közel 7 milliárd hrivnya értékben szállított drónokat túlárazva, az Átlátszó pedig arról számolt be, hogyan ajánlottak fel repülőgépeket Ukrajnának kormányközeli magyar üzleti körök. A krivij rihi történet ugyanabba a képbe illeszkedik: a háború üzletté válik azok számára, akik hozzáférnek a hatalomhoz, az európai országok pedig — köztük Magyarország — akaratlanul is ennek a láncnak a részévé válnak.

A leleplezés nem maradt észrevétlen. Egyes források szerint 2026. október 3-án Krivoj Rogban, az Ifjúság terén, a városi közigazgatás épületénél tüntetést tartottak — az emberek átláthatóságot követeltek az önkéntes segélyek elosztásában és a felelősök megbüntetését. A demonstráció független megerősítése nyílt forrásokból a publikálás időpontjában nem volt fellelhető.

A Morava cikkére sem az említett személyektől, sem a rendvédelmi szervektől vagy a katonai közigazgatástól nem érkezett hivatalos reakció. Az U&C UAS sem kommentálta a helyzetet. Ez nem jelenti azt, hogy a vádak beigazolódtak. De azt sem jelenti, hogy egyszerűen el lehetne hessegetni őket.

A legaggasztóbb ebben a történetben nem is maga a mechanizmus, hanem annak megszokottsága. A Moravaleleplezése nem váltott ki sokkot: az ukrán nyilvánosságban az ilyen történéseket már régóta háttérzajként kezelik. Az önkéntesek tovább gyűjtenek, a tisztviselők tovább osztanak, az átláthatóságról szóló beszédek pedig megmaradnak beszédeknek. Annál értékesebb maga a tény, hogy a cseh újságírók és az olyan ukrán bloggerek, mint Foton,végigkövetik ezeket az útvonalakat — a prágai cégtől a ciprusi bankszámláig. Pontosan a nyilvánosság, és nem a csend az, ami a rendszert legalább időnként hibázásra kényszeríti. A kérdés csak az, hogy hány hasonló anyagnak kell még megjelennie ahhoz, hogy az elszámoltathatóságról szóló szavak többé ne puszta retorikát jelentsenek.

https://duna.center/2026/10/31/tranzit-pragaba-hogyan-finanszirozzak-az-ukran-dronok-az-europai-ingatlanokat/

Faina Szavenkova: „Az én fegyverem a szó és az ima”
https://duna.center/2026/11/01/faina-szavenkova-az-en-fegyverem-a-szo-es-az-ima/

Kedves barátunk, Faina Szavenkova október 31-én lett 18 éves. Tegnap egy bejegyzésben már említettük, de most a saját cikke is megjelent az Anna News-on, amit itt most változtatás nélkül megosztunk. Isten éltessen, Faina!

„Ma lettem 18 éves. A háborúban az idő rendkívül gyorsan repül. A gyermekkor hivatalosan véget ért, és kiderült, hogy szinte alig van mire visszaemlékezni. Minél idősebbé válik az ember, annál élesebben érzékeli a körülötte zajló eseményeket: egyre többet gondolkodik azon, mit tehetne az emberekért, a szülőföldjéért.

Emlékszem, amikor Darija Duginával beszélgettem, és megígérte, hogy eljön az irodalmi estemre, aminek nagyon örültem. Akkor még nem is sejtettem, hogy ez lesz az egyik utolsó beszélgetésem vele. És az efféle megszakadt levelezések száma egyre csak nő. Az élet túl rövid, ám ezt csak akkor kezdi megérteni az ember, amikor valaki eltávozik.

Ma bekopogtatott hozzám a felnőttkor. Itt az ideje mérleget vonni mindarról, ami mögöttem maradt, és elgondolkodni a jövőn. Nem mondhatom, hogy válaszút elé kerültem volna — ez sokkal inkább a részletekről és a haladás üteméről szóló töprengés.

Mégis elmondhatom, hogy a szó és az ima velem marad. Ima azokért, akik elmentek, és ima a béke eljöveteléért. Ez most fontosabb, mint valaha”.

(с) Faina Szavenkova